Utálom2014.01.25. 15:56, Mizzy
Említettem már, hogy mennyire utálom azt amikor a némber barátnői átjönnek. Megpróbáltam elbújni amint meghallottam a vinnyogásuk az ajtóból, de nem jártam sikerrel. Hamar megtaláltak és levadásztak mint egy szegény kis állatot. Hát nem szörnyű, hogy mi mindent kell kibírnom? Nyúztak, vinnyogtak, öltöztettek, gügyögtek, szórakoztak a mancsaimmal. A kutya meg végig jót szórakozott rajtam. Kihasználta, hogy lejárt a száműzetése és egy fürdetés után, amin persze én szórakoztam jól, be engedték a házba és még most is rajtam kuncog a mancsa alatt. Nyavalyás eb. Na de a legrosszabb csak ezután jött. A némberen és a barátnőin meg a kutyán kívül senki nem volt itthon. El is kezdtek italozgatni meg elugrottak egy gyors étterembe. Nem tudom mi üthetett beléjük de talán a sok színes innivaló lehetett annak az oka, hogy szórakoztak az étellel, hangosan hallgatták a zenét meg stb. Miután kijutottam a karmaik közül, próbáltam elkerülni őket, de amint a képen is látszik, nem mindig sikerült. Nagy máimra a némber bátyja hazajött és rendet tett a vinnyogók között, én pedig azonnal a szobájába bújtam és egészen reggelig ott is maradtam. De őt ez nem zavarta, szívesen fogadott az ágyában.
|